Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

Modern világ - modern család, megváltozott női – férfi szerepek 3. rész

Bogdán Brigitta képe
Ellenőrzött szakember

A konzervatívabb nézeteket vallók gyakran érvelnek azzal, hogy a férfiak természetüknél fogva „felfedezők”, a nők pedig „gondoskodók”, ezért jobb, ha a férfiak építenek karriert, a nők pedig biztosítják az otthon melegét – így lelheti meg mindenki a boldogságát. Ez azonban igencsak leegyszerűsítő, egyoldalú szemlélet.

Általában az állatvilágban a nőstény egyed neveli az utódokat, de még itt sem minden esetben! Egyes fajoknál az utódok nevelése kifejezetten a hím feladata, vagy pedig a nősténnyel közösen nevelik az utódokat (lásd pl. csikóhal, emu, nyári lúd, róka, stb.).

A humanisztikus pszichológusok óta tudjuk, hogy az ember fejlődésre képes, önmegvalósító lény, így nem célszerű csupán annak alapján kijelölni valakinek az életútját – vagy a tevékenységi körét, hogy melyik nemhez tartozik.
Jelenleg a tanácsadásban azt nevezzük ideálisnak, ha mindenkinek lehetősége van kiteljesedni azon az úton, melyet megálmodott magának, és ahogyan – mások érdekeinek megsértése nélkül - jól érzi magát.

A nemzetközi vizsgálatok rámutatnak, hogy a nemek közötti munkamegosztás nem csupán elvont, emberi jogi kérdés, azokban az országokban magasabb a női munkavállalás és a termékenység is, ahol a nemi munkamegosztás egyenlőbb(!) - ezért fontos és időszerű lenne, hogy a magyar lakosság is elfogadja, magáévá tegye a változó, modernebb nemi szerepeket (Tóth 2007).

Sheryl Sandberg (2010), a Facebook működési igazgatója szerint egyformán fontossá kell tennünk a házon belüli munkát mindkét nem számára, ha azt szeretnénk, hogy a nők a munkahelyükön maradjanak, és ne kényszerüljenek választás elé a gyereknevelést és a karriert illetően. Tanulmányok kimutatják, hogy azonos jövedelemmel rendelkező és a felelősséget azonosan viselő házastársak válási rátája fele akkora. Sandberg szerint olyan világban kellene élnünk, ahol a férfiak felearányban veszik ki részüket a házimunkából, a nők engedik nekik, hogy ezt megtegyék, és a szülő szerep nem főállású munka a nők számára, és nem félállás a férfiak számára.

Ugyanakkor ahogy szó volt róla, a jelenlegi világ egy férfiak által uralt és formált világ, melybe igencsak nehéz nőként egyenlő félként integrálódni. Golenya Ágnes inspiráló előadását (2017) hallgatva megfogalmazódott bennem a kérdés, hogy mennyire más lenne egy olyan világban élni, ahol a jobb agyféltekés női minőségek (intuíció, kreativitás, érzelmek stb.) is a bal agyféltekés férfi minőséggel (logika, racionalitás) egyenlő mértékben megbecsültek; ahol a hatalom nem előrevalóbb az emberségnél. Ezek a jobb- és bal agyféltekés minőségek (ahogy a jin-jang szimbólumában) természetesen a férfiakban és nőkben is egyaránt megtalálhatók, melyek egyenlő érvényesülése alá-fölérendeltség helyett mellérendeltséget jelentene a nemek között is. Vagyis nem a jelenlegi egymás (és a természet) fölött uralkodó, a másik felet legyőző attitűdről van szó, hanem win-win helyzetet teremtő, holisztikus, mellérendelő, az embert és a természetet is egységben elképzelő hozzáállásról, mely egy olyan keret lehetne, melyben a nők és férfiak egyenlő módon járulhatnának hozzá a világ építéséhez.

Legtöbbünk vágyódik egy olyan világ után, mely barátságosabb és szeretetteljesebb. Remélhetőleg – ahogy egyre közelebb vagyunk egy olyan fordulóponthoz, mely lehetetlenné teszi a jelenlegi gazdasági és ökológiai állapot fenntarthatóságát – a világ gondjaira adott válaszul egyre inkább előtérbe kerül a női minőség, s ezáltal az egyenlőség is.

 

Felhasznált irodalom:

Golenya, Á. (2017). Nő, az őserő. 2017.06.10. előadás, Budapest.

Pailhé, A., Mortelmans, D., Castro, T., Trilla, C. C., Digoix, M., Festy, P., Krapf, S., Kreyenfeld, M., Lyssens-Danneboom, V., Martín-García, T., Rault, W., Thévenon, O., Toulemon, L. (2014). State-of-the-art report. Changes in the life course. Changing families and sustainable societies: Policy contexts and diversity over the life course and across generations. Families And Societies Working Paper Series 6.

Somlai, P. (2013). CSALÁD 2.0 Együttélési formák a polgári családtól a jelenkorig. Napvilág Kiadó, Budapest.

Tóth, O. (2007). Nőnek lenni – társadalmi nem (gender) az egyenlőtlenségek rendszerében. Magyar Tudomány, 2007/12 (MTA Szociológiai Kutatóintézet) 1590. o.

ted .com /talks/sheryl_sandberg_why_we_have_too_few_women_leaders/transcript?language=hu